• 2025. április 26., szombat

A biztonságos strandolásért


2017.08.03

Tart a nyár, időnként tombol a kánikula, ami elől sokan a természetes vagy mesterséges vizű fürdőhelyekre menekülnek. Vajon mit tesznek a hatóságok azért, hogy a strandolás ne jelentsen egészségügyi kockázatot? Mennyire biztonságosak a magyar fürdőhelyek? Hol ellenőrizhetjük, hogy a pihenésre kiválasztott helyszín megfelel-e az előírásoknak?


Kezdjük néhány adattal: jelenleg hazánkban több mint 550 medencés közfürdő várja a vendégeket (ezek közül mintegy 300 csak strandszezonban tart nyitva), a kijelölt természetes fürdőhelyek száma pedig körülbelül 250. Ezek felügyelete közegész-ségügyi szempontból az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) feladata. A szabadtéri és a medencés strandok esetében is a szakemberek jellemzően évi négy alkalommal vizsgálják az adott fürdőhelyet: először nyitás előtt, majd havonta a szezonban.

Mire terjed ki a vizsgálat?
A vizsgálat során egyrészt azt ellenőrzik, vajon a strandok megfelelnek-e a vízminőségi elvárásoknak. Többéves tapasztalatok alapján ezen a területen legtöbbször a töltő-ürítő rendszer alapján működő medencék, illetve a termál-, valamint a szaunákhoz tartozó merülőmedencék kapcsán merülhet fel kifogás. A szakemberek ugyanakkor nemcsak ezt nézik: ellenőrzik többek között az is, hogy az adott hely üzemeltetői elvégezték-e a szükséges karbantartási, javítási munkálatokat. Az is fontos szempont, hogy vajon biztosítják-e a működtetők az állandó úszómesteri felügyeletet, megfelelő-e az elsősegélynyújtó helyek állapota, felszereltsége, rendelkezésre áll-e kiképzett személyzet. A megfelelő minősítéshez az is szükséges, hogy a medencék környékét és a pihenésre kijelölt területeket rendszeresen gondozzák, legyen elegendő szemetes, a hulladékot rendszeresen szállítsák el, és gondoskodjanak a rovar- és rágcsálóirtásról, amennyiben ez szükséges. A szabadtéri fürdőhelyeknél az is szempont, hogy a víz felszínén látható-e úszó vagy darabos szennyeződés, olajfolt, és rossz pontnak számít az is, ha az úszásra/fürdőzésre kijelölt terület túlzottan elhínárosodik. Figyelnek ezen kívül az úgynevezett kék alga esetleges megjelenésére is – ez ugyanis annak jele lehet, hogy a vízben elszaporodtak az allergén toxinokat előállító baktériumok.

Kiváló, jó, tűrhető, kifogásolt
Mint a fentiekből is kiderül, igencsak sokféle szempontot vesznek figyelembe a hatóságok az Európai Unió ajánlásainak megfelelően, mielőtt egy-egy fürdőhelyre kiadják a négy lehetséges minősítés – kiváló, jó, tűrhető, kifogásolt – valamelyikét. Nos, mindennek fényében komoly eredménynek tekinthető, hogy például a két évvel ezelőtti, 2015-ös szezonban a nyilvántartott, mintegy 250 természetes fürdőhelyből mindössze 4 (azaz nagyjából 1,5 százaléknyi) esett a kifogásolt kategóriába, míg például a balatoni helyszínek döntő többsége kiváló minősítést kapott. Hasonló eredmények születtek a tavalyi, 2016-os mérések összegzésekor is (a részletes adatok az ÁNTSZ honlapján elolvashatók: antsz.hu/data/cms76072/termeszetes_furdovizek.pdf). A 16 oldalas listát böngészve a legtöbb hely mellett a kiváló, ritkábban a jó minősítést találjuk; az újonnan nyílt strandoknál sokszor a besorolás alatt/nem elegendő minta megjegyzés szerepel, és alig néhány alkalommal a nem túl hízelgő tűrhető minősítés.

Mi is tehetünk a tisztaságért!
Azt még érdemes tudni, hogy a besorolás alatt álló helyektől nem kell megijednünk. Az esetükben ugyanis többnyire egyszerűen csak arról van szó, hogy az EU értékelési rendszere egy négy éven keresztül tartó monitorozást ír elő a fürdőhely kategóriájának megállapítása előtt. Így ugyanis nem csupán a vizsgálatok idején tapasztalt vízminőséget vehetik figyelembe a szakemberek, hanem annak esetleges ingadozását is.
Természetesen mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy például a medencés fürdők vize megfelelő legyen: a szakemberek egyértelmű összefüggést találtak a vízminőség és aközött, hogy a vendégek milyen arányban használják a lábmosót, illetve hogy közülük mennyien zuhanyoznak csobbanás előtt – egyébként minden strand határozottan erre buzdítja látogatóit.

A legtöbb medencés fürdőhelyen hazánkban általában a víz klórozásával küzdenek az ellen, hogy a vízben elszaporodjanak a baktériumok. Modernebb technológia, amikor az UV-fény antibakteriális hatását is felhasználják ugyanerre a célra. Így mintegy feleannyi klórt kell használni a fertőtlenítésre, ami nemcsak környezetvédelmi szempontból jó hír, hanem azért is, mert az úszó haja/felszerelése nem lesz elviselhetetlenül klórszagú – ahogy azt e sorok írójának személyesen is volt alkalma megtapasztalni.

 


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


3 tipp, hogy felpezsdítsük párkapcsolatunkat Gyógyhír Magazin

Ha nyár és strand, akkor úszófül? Gyógyhír Magazin

Kék varázslat – avagy nyugalom a víz közelében Gyógyhír Magazin

Termálfürdőzés: egyre népszerűbb a magyar fiatalok körében Gyógyhír Magazin

Gyógyhír Magazin

Ne akard megúszni szárazon! Gyógyhír Magazin


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
áprilisi száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája