Csak emlékeztetőként: az egyesületet alapító vállalatoknál tavaly több mint félmillió orvos-beteg találkozó történt, és ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot végeztek. Így saját tapasztalataik is megerősítik, hogy minden évben több és több páciens dönt a magánellátásban elérhető szolgáltatások mellett. Az egyesület tagjainak piaci jelentőségét nem csupán az egyre növekvő betegforgalom jelzi: az általuk befizetett, tekintélyes összegű adó (4 és fél milliárd forint) is mutatja, hogy komoly erőt képviselnek ágazatukban. Azt is meg kell jegyezni, hogy foglalkoztatóként is jelentős szerepet töltenek be, hiszen 3300 alkalmazottnak biztosítanak kiszámítható munkahelyet. Még néhány adat mindezzel kapcsolatban: 2014-ben szerte az országban 45%, Budapesten pedig 49% volt azok aránya, akik magánegészségügyi szolgáltatóhoz fordultak problémájukkal. 2016-ra viszont ez az arány a fővárosban például már 60%-ra nőtt. A tagok szerint az egyesület megalapítását követően eredményesebben tudnak majd párbeszédet folytatni az ágazat szereplőivel, valamint fellépni a közös ügyek érdekében, egyaránt képviselve a pácienseket, illetve a megbízhatóan működő magánszolgáltatókat.

A sajtóközlemény nyomán szerkesztőségünk megfogalmazott néhány kérdést, amelyek meggyőződésünk szerint olvasóinkat is foglalkoztatják a témával kapcsolatban.
Kérdéseinkre a következő válaszokat kaptuk Leitner Györgytől, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének ügyvezetőjétől, az Affidea Diagnosztika magyarországi vezetőjétől:

- A sajtóanyagban említett védjegyet ki adja majd ki, milyen szempontok alapján? Mitől lesz megbízható ez a minősítés, tartozik-e hozzá valamilyen monitoringrendszer?
- A védjegy elnyeréséhez az ellátás minőségével, a betegbiztonsággal és a betegjogok betartásával kapcsolatos elvárásoknak, valamint a megbízható, etikus és transzparens, vagyis átlátható működést bizonyító feltételeknek kell megfelelni a pályázónak. A pontos kritériumrendszert több tanúsító cég segítségével dolgozzuk ki idén nyáron.  A minősítést bejegyzett tanúsító cég végzi. A védjegyet megszerző vállalkozásokat rendszeres időközönként átvilágítják. Amennyiben nem felelnek meg a követelményeknek, elveszítik jogosultságukat a védjegy használatára. Ebben az esetben csak egy újabb teljes körű, sikeres audit után használhatják újra a védjegyet.

- Milyen gyakran kell megújítani a védjegyet? Létezik-e ehhez hasonló védjegy más országokban; ha igen, milyen tapasztalatokkal rendelkezünk a hatékonyságukról?
- A tanúsítványt évente meg kell újítani. A megújításkor a védjegy által támasztott feltételek teljesülését az auditorcégek újra ellenőrzik.  Mind Magyarországon, mind pedig más országokban a védjegy elterjedt olyan cégek körében, amelyek kiemelt minőségi termékeikkel, vagy szolgáltatásaikkal vannak jelen a piacon. Nem tudunk arról, hogy jelenleg az egészségügyi szolgáltatók között létezne hasonló kezdeményezés Magyarországon.

- A sajtóközleményből kiderül, hogy a Primus Egyesület azt javasolja a kormánynak,  terjessze ki a magán egészségügyi szolgáltatókra is az online pénztárgép használatát. Van-e arról valamilyen adat, hogy jelenleg az ágazatban működő szolgáltatók hány százaléka használ online pénztárgépet?
- Konkrét számadatok nem állnak rendelkezésre az online pénztárgépek használatáról: jelenleg az egészségügyi szolgáltatók nem kötelezettek erre. Az iparág kifehérítése érdekében törekedni kell arra, hogy valamennyi szolgáltató (beleértve a lakásrendelőket is) legyen köteles számlát adni. Ennek az adóhivatal által is ellenőrizhető módja az online pénztárgép bevezetése.

P. Gy.

Gyógyhír Magazin