De milyen betegségekről is van szó, ha a mozgás nehézségeiről beszélünk? A reuma a mozgásrendszer fájdalmával, gyulladásával és funkciózavarával jár együtt. Ez a betegség főleg a csontok közti ízületeket károsíthatja, és súlyos esetben a normális testmozgást is akadályozza. dr. Podlovics Ágota reumatológus főorvos magyarázata szerint a reuma tulajdonképpen egy tünetcsoport, vagyis sok különféle ízületi és izomelváltozás összefoglaló neve. A köznyelvben elterjedt szó magában foglalja az összes kopásos, degeneratív elváltozást, az ízületek gyulladását, a gerincbetegségeket, a köszvényt, a csontritkulást, és más társuló ízületi panaszokat is.

Lassan a testtel!
A krónikus gyulladással járó ízületi megbetegedések leggyakoribb formája lassanként teljesedik ki. Általában mandulagyulladás vagy egyéb bakteriális fertőzés utóbetegségeként alakul ki – mondta a szakorvos. A degeneratív ízületi kopások már egészen fiatal korban is jelentkezhetnek. Eleinte a fizikai terhelés jelentős csökkentése, az átmeneti gyógyszeres kezelés és a fizikoterápia megoldja a panaszokat, de számos esetben már az egyre kisebb megerőltetés is visszatérő fájdalmat okozhat. Az úgynevezett lágyrész-reumatizmus a túlfeszített életmód velejárója. Leggyakrabban a lapocka két oldalán és az ágyéki szakaszon, a gerinc melletti izomkötegekben jelenik meg, fájdalmas izomcsomókat hozva létre. Sok pihenéssel, nyugalommal azonban már pár hét alatt is javulást érhetünk el. A reuma egyik legjellemzőbb tünete a merevségérzet, amely elsősorban reggel, felkelés után jelentkezik, de súlyosabb esetben akár egész napos is lehet.

Kezelés
A reumás panaszok kezelésében elsődleges a betegség okozta fájdalom enyhítése. Erre megoldás a gyógyszer, de hasznosak olyan gyakorlatok is, amelyek segítségével helyreállhat a normál ízületi mozgás, javulhat az állóképesség, és növekedhet az izomerő. Maga a betegség nem örökölhető. A géneken kívül az életmód és a környezet is hozzájárul ahhoz, hogy mennyire válik testileg korlátozottá valaki a korral haladva. Szoros összefüggés mutatható ki a folyamatos fizikai túlterhelés és a későbbi reumatikus betegségek között, mint például a versenyszerű sportolás, vagy az erős fizikai munka. Általában mind a sport, mind pedig a fizikai munka esetében csak évekkel később jelentkezik a betegség. A reumás megbetegedések kezelésében nagyon fontos a mozgásterápia, hiszen javítja az ízületek és izmok tápláltságát, gondoskodik a megfelelő ütemű salakanyag-elszállításról, és stabilizálja az ízületeket. Legalkalmasabb az egyénre szabott gyógytorna, de kitűnő a csoportos jóga és tánc, a séta, a biciklizés és az ízületeket tehermentesítő víz alatti torna is. Vízhez kapcsolódóan a reumatológus szakorvos otthonra fenyő- és vérbőséget okozó illóolajos (mentol-, eukaliptusz-, kámfor-, rozmaring-) fürdőket javasol. Nagyon jó fájdalom- és gyulladáscsökkentő a holt-tengeri sós fürdő is. A gyógyvizek közül a kénes és az izotópos vizek a leghatásosabbak. Az iszappakolás gyulladáscsökkentő hatású, az agyag segít megszüntetni a duzzanatot, gyorsítja az ízületi folyadék felszívódását, és enyhíti a fájdalmat.

Dózsa-Kádár Dóra

Gyógyhír Magazin