Allergiáról olyankor beszélünk, amikor szervezetünk védekező mechanizmusa, az immunrendszer túlzott választ ad egy olyan anyagra, ami normális körülmények között semmilyen reakciót nem vált ki testünkből. Ezeket az anyagokat allergéneknek hívják; allergének lehetnek többek között egyes élelmiszerek, gyógy- és vegyszerek, különböző virágporok (pollenek) valamint a penészspórák, atkák, állati szőr, nehézfémek stb. Attól függően, hogy mely szervek érintettek a túlérzékenységben, a tünetek rendkívül változatosak lehetnek a szem szaruhártyájának és a légutak gyulladásától az asztmás szimptómákon át a különböző emésztési zavarokig.

Ön jól tudja?
A téma fontosságát jelzi, hogy nemrég (idén márciusban) a világ egyik legolvasottabb online újságja, az amerikai Huffington Post külön cikkben foglalkozott az allergiával abból a szempontból, hogy mi az, amit általában jól tudnak az emberek a betegségről és mi az, amit általában rosszul. A szakértőnek felkért Christine Rolland, a franciaországi Asztma és Allergia Szövetség igazgatója elmondta például, hogy a közhiedelemmel ellentétben az allergiás esetek száma nem magasabb tavasszal, mint télen. Mégpedig azért, mert – ahogy már szó volt róla – nemcsak a pollenek válthatnak ki túlérzékenységi reakciót, hanem olyan anyagok is, amelyek jelenléte a környezetünkben nem mutat szezonális ingadozást (gondoljunk pl. az állatszőrre). Szintén téves a szakértő szerint az a vélekedés, mely szerint az allergiás esetek száma magasabb vidéken, mint a nagyvárosokban. Rolland magyarázata szerint a helyzet éppen fordítva áll: a városokban ugyanis az allergia többféle előidézője erősíti egymás hatását, így például a légszennyezés súlyosbítja a virágpor által kiváltott tüneteket. Ugyancsak rosszul gondoljuk, hogy a szabadban jobban ki vagyunk téve az allergének hatásának, mint otthon, zárt térben. A valóság ennek pont a fordítottja: zárt helyen ötször-tízszer magasabb lehet az irritáló anyagok koncentrációja. (Mint Rolland elmagyarázza, otthonunk levegőjében magas koncentrációban lehetnek jelen az olyan allergének, amelyek forrásai a különböző tisztítószerek, légfrissítők stb.)

Időskorban is kialakulhat
A szakértő szintén a tévhitek közé sorolja azt a közkeletű elképzelést, mely szerint idős korban már nem fenyeget az allergia kialakulásának veszélye. Rolland felhívja rá a figyelmet, hogy a hatvanéveseknél vagy idősebbeknél is megjelenhet a túlérzékenység valamilyen allergénre. Ráadásul, teszi hozzá, ilyenkor fokozott a veszély, hogy az érintettek tüneteit valamilyen más betegségnek tulajdonítják, így később tárják fel a valós okokat, és kezdik meg a kezelést. Az is veszélyes tévedés, hogy az allergiás tünetek terápia híján sem súlyosbodnak. A szakember szerint a helyzet úgy áll, hogy például az allergia „normális” szimptómáinak tartott orrdugulás, orrfolyás, szemfájás- és viszketés az esetek mintegy harmadában súlyos asztma előszobája lehet, ha nem kezelik.

A kalcium nem használ!
Bár a Huffington Post cikke nem tér ki rá, meg kell még említeni a legendát, amely szerint a kalcium varázslatos ellenszer minden túlérzékenységre. Hely hiányában itt most csak annyit, hogy a kalcium allergia elleni hatásosságáról szóló mítosz valószínűleg az 1890-es évek végén, német nyelvterületen született, és onnan vette át a hazai orvosi gyakorlat. Bár az 1930-as években már kifejlesztették a valóban hatásos allergiagyógyszerek (az antihisztaminok) első generációját, Kelet-Európában – így hazánkban is – addigra már mély meggyőződéssé vált, hogy a kalcium csodaszer. A vita lezárására 2009-ben a tekintélyes orvosi szaklap, az Advances in Clinical and Experimental Medicine külön cikkben foglalkozott a kérdéssel. Végkövetkeztetésük lényege: a kalcium használatát az allergiás esetek kezelésére szakmai szempontból nem lehet alátámasztani, inkább csak egy régi szokás indokolatlan túléléséről van szó.
A környezeti tényezők (az aktív és passzív dohányzástól táplálkozási szokásaink megváltozásáig) nagyban felelősek az allergiás megbetegedések rohamos terjedéséért.

P. Gy.

Gyógyhír Magazin