• Tulajdonképpen mit csinál a Szent Margit Kórházban?

• Kórházi szakgyógyszerész jelölt vagyok, a szakvizsga után pedig klinikai gyógyszerész leszek. Régóta tudom, hogy az akarok lenni.

• Régóta? De még csak 24 éves!

• Tudom, hogy hihetetlen, de már az általános iskolában, a kémia órákon éreztem, hogy nekem ez lesz az utam. Firkó Istvánné, Ica néni nagyon jól közelítette meg a tárgy tanítását. Imádtam.

• Kezdjük az elején. Mit csinál egy klinikai gyógyszerész?

• Részt vesz az osztályos munkában. Közvetlen kapcsolata van a betegekkel, akiknek átnézi a gyógyszerelését, megvizsgálja, hogy nincs-e két gyógyszer között összeférhetetlenség, és tapasztalt-e a páciens mellékhatást.

• Az ember azt hinné, ez az orvos dolga …

• Nem egyszer kapom meg a csodálkozó kérdést, amikor a munkámról beszélek, hogy „miért, a kórházban van gyógyszerész?” – hát persze, hogy van. Kiadagolom a beteg gyógyszerét, és ha lehetséges, ajánlok neki hasonlót, ami személyre szabott, és amit ott készítünk el a kórház laboratóriumában. Egy cukorbetegünknek megláttam a lábán a betegség okozta bőrtünetet, lementem a patikába, bekevertem a krémet és felvittem neki. Nagyon nagy dolog az, hogy látom a beteget az ágynál, együtt vizitelünk az orvossal. A klinikai gyógyszerész összekötő kapocs az ápolók és az orvos, a betegek és az ápolók között. Itt, a kórházban az orvosok és az ápolók is nagyon segítőkészek velem, látják a szándékaimat, tudják, hogy jót akarok. Összeadjuk a tudásunkat. Csapatban van az erő.

• A betegeknek nem furcsa, hogy ilyen fiatal?

• Azt érzem, hogy éppen ezért mernek kérdezni, nyitottak velem, megfogadják a tanácsaimat. A gyógyszertárban is szívesen adunk tanácsot a pácienseinknek, de ott nincs sok idő beszélgetésre. A kórházban nem rohan senki, itt van idő és lehetőség arra, hogy a beteggel alaposan átbeszéljem a gyógyszerezésével kapcsolatos tennivalókat. Testközelből látom a mindennapos problémákat. A betegektől sokat tanulok. Szegeden, az ortopédián kezdtem azt kutatni, hogy a betegek mennyire ismerik a gyógyszereiket. Több száz emberrel készítettem interjút, hogy tudják-e mire mités mióta szednek, mire való, milyen mellékhatást tapasztalnak.Ebben a kutatásban az a szegedi professzor, dr. Soós Gyöngyvér támogatott, aki az első klinikai gyógyszerész volt az országban. És amikor végeztem, ő ajánlott a Szent Margit Kórház főgyógyszerészének, dr. CsehIbolyának a figyelmébe. Amilyen támogatást tőle és a kórház vezetőségétől kapok, felbecsülhetetlen érték és kivételes lehetőség számomra.

• Szülei nyomdokaiba lépett?

• A családban eddig nem volt "egészségügyis": anyukám mérnök, apukám edző, ezért is jártunk a testvéremmel sportiskolába. Mindent a szüleimnek köszönhetek, azon kívül persze, hogy helyettem tanulni nem tudtak.Mindenben támogatnak, mindenkinek ilyen családot kívánok. Az öcsém fogorvosnak készül, jó kiállású, tehetséges srác. Látta, mit tanulok, és kedvet kapott az egészségügyhöz. Jó tanuló, nyitott ember, jó orvos lesz belőle.Biztos így lesz, mert a szüleinktől olyan szemléletet kaptunk, amivel nem lehet másképp.

• Mi a hosszú távú terve?

• Szeretném, ha minél több szakember és laikus is tudná, hogy a klinikai gyógyszerész mennyire fontos láncszeme a gyógyítási folyamatnak, hogy milyen sokat segít a kommunikációban, hogyan olyan tudással rendelkezik, ami nagytámogatást jelent a gyógyító munkában. Ha én a munkámmal, a kutatási eredményeimmel ezt bizonyítani tudom, akkor a szakmám nemcsak ismertebb, de elismertebb is lesz, és más fiatal pályakezdő gyógyszerész is keresni fogja a lehetőséget, hogy ilyen munkakörben dolgozhasson.

Vincze Kinga

Gyógyhír Magazin