Sajnos, ha nem vagyunk elég óvatosak, sok dologgal árthatunk a fogainknak anélkül, hogy tudomásunk lenne róla- mondja dr. Joób-Fancsaly Árpád, a Semmelweis Egyetem Fogorvos tudományi Karának docense. A fog, bár szervezetünk legkeményebb és legellenállóbb anyaga, egészségét mégis jelentősen befolyásolják a környezeti tényezők, a szájápolási szokások és az elfogyasztott ételek. A fogzománc sav hatására létrejövő kopását saveróziónak nevezzük, mely előbb-utóbb a fog teljes szerkezetének felbomlásához, majd fogszuvasodáshoz vezet. A saveróziónak már korai stádiumban vannak figyelmeztető jelei- magyarázta a szakember. Ilyen például az érzékenység hideg vagy meleg étel fogyasztásakor, kopásjelek a fogfelszínen, enyhe fogsárgulás (az elvékonyodott fognál jobban látható a zománc mögötti dentin). Ha erőteljesebb a fogsárgulás, apró mélyedések vannak a fogfelszínen illetve a fog fokozottabb érzékeny, a folyamat már előrehaladottabb. Mivel a saverózió visszafordíthatatlan állapot és bármelyik korosztályt érintheti, legcélszerűbb a megelőzés - tanácsolja a szakorvos. Alapvetés, hogy mossunk rendszeresen és körültekintően fogat, de érdemes figyelni arra is, hogy mit eszünk, iszunk. A narancslé egyike azoknak az élelmiszereknek, melyek nem tesznek jót a fogainknak. Bár jelentős C-vitamin tartalma és értékes növényi összetevői miatt nagyon hasznos, a fogzománcot mégis ez az ital roncsolja a legerőteljesebben. Egy internetes lap beszámolója szerint a kutatók fogzománcszilánk egy részét 6 %-os hidrogén-peroxid oldatba, másik részét narancslébe mártották és húsz perc elteltével a zománcdarabokat emberi nyálba helyezték. A kísérlet végén mikroszkopikusan megvizsgálták a fogzománc keménységét és azt állapították meg, hogy a narancslé a fogzománc keménységét 84%-kal csökkentette, felületét is felmarta és jóval nagyobb kárt okozott, mint a peroxid. A gyümölcsteák, borok és a szénsavas üdítők esetében is figyeljünk a mértékletességre és kerüljük a savas pH-értékű élelmiszereket! Az ecet sok ételben előfordul, salátákban, öntetekben, szószokban, chipsekben, savanyúságokban és minden formában veszélyt jelent a fogzománcra. Az ételek rágásával a savas közeg hosszabb ideig van jelen a szájüregben, nagyobb esélyt adva a fogzománc károsodásának. Savas ételek, italok fogyasztása után legalább 20 percet várjunk elfogyasztásuk és a fogmosás között, hogy ne irritáljuk a meggyengített zománcréteget.

Szokásaink rabjai

Sajnos fogat mosni nem csak jól, hanem rosszul is lehet – ilyenkor többet ártunk, mint használunk. Evés után 1-2órán keresztül inkább kerüljük a fogmosást, hiszen ilyenkor érzékeny a fogzománc. A szakorvos azt is tanácsolja, hogy legalább 2-3 havonta cseréljük le a fogkefénket, hiszen, ha a sörte megkeményedik, problémákat okozhat. Fogközeink tisztán tartásához használjunk fogselymet, fogköz tisztítót vagy szájzuhanyt. Lelki eredetű problémák okozhatják a fogcsikorgatást, ami tudattalan, de hosszú távon problémát okozhat. Sokan nem gondolnak rá, de a körömrágás is veszélyes a fogakra, hiszen apró repedések kialakuláshoz vezethet - magyarázza a klinikai szakember, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyerekkori ujjszopás és cumizás szintén károsodást okozhat. A dohányzás fogkőképződés és a perifériás erek összehúzódása miatt rosszabb lesz a lágyrészek keringése. Csakúgy, mint szervezetünk egészének, a szájüregnek is fontos, hogy elegendő vizet igyunk. Nyáltermelésünket befolyásolhatja szervezetünk hidratáltsága, ha pedig nem termelünk elegendő nyálat, az hozzájárulhat a szájüregi panaszok kialakulásához.

Friss hír, hogy a súlyos egészségügyi problémát jelentő szájüregi megbetegedéseket vizsgáló kutatási program indult a Szegedi Tudományegyetemen. A projekt közel 700 millió forintból valósulhat meg.

Gyógyhír Magazin