A C-vitamin a vízben oldódó vitaminok közé tartozik, magyarán szervezetünk nem képes tárolni, a fölösleg az anyagcsere-folyamatokkal kiürül testünkből. Vagyis az elfogyasztott ételek vagy táplálék-kiegészítők révén folyamatosan gondoskodnunk kell utánpótlásáról, hogy elláthassa számos, egészségünk szempontjából életbe vágóan fontos feladatát. És hogy melyek az aszkorbinsav élettani funkciói? Egyebek mellett fontos szerepet játszik immunrendszerünk megfelelő működésében, segíti a vas felszívódását a szervezetben (ez például a vörösvérsejtek épségéhez fontos), illetve a kollagének képződését. Nélkülözhetetlen továbbá a fogazat és a csontozat, illetve az érrendszer egészségéhez, a sebgyógyuláshoz, és az úgynevezett szabad gyökök semlegesítéséhez.

Nem fogyasztunk belőle eleget

Bár a súlyos C-vitamin-hiány (a fejlett világban legalábbis) igen ritka, felmérések alapján az USA-ban az orvosok nagy része úgy gondolja, az emberek nagy többségének étrendje nem tartalmaz elegendőt a létfontosságú vegyületből – miközben az aszkorbinsav kismértékű hiánya is egyértelmű tüneteket produkál. Ezek közé tartoznak például a haj- és bőrszárazság, az íny gyulladt állapota, a rendszeres orrvérzés, a zúzódások, apróbb sebek lassú gyógyulása, gyakori meghűléses megbetegedés. A fentieken kívül a C-vitamin hiánya komolyabb egészségügyi problémákkal is összefüggésbe hozható, mint amilyenek a magas vérnyomás, a stroke, az epehólyag megbetegedései, illetve a különböző daganatok kialakulása. Hitelt érdemlő kutatások bizonyítják azt is, hogy a megfelelő mennyiségű C-vitamin segít az optimális testsúly eléréséhez, csökkenti a depresszió, valamint az időskori makula degeneráció kialakulásának valószínűségét, illetve előnyösen hat a szexuális életre.

Nemtől és életkortól egyaránt függ, naponta mennyi aszkorbinsavat célszerű fogyasztani; felnőtt férfiaknál naponta 90, míg nőknél 75 milligramm a javasolt dózis. Ha szükségét érezzük, a pontos mennyiséget illetően kérjünk tanácsot háziorvosunktól vagy gyógyszerészünktől. A terhesség és szoptatás ideje alatt a szervezet vitaminigénye változik, vagy például a dohányosoknak – más, sokkal súlyosabb kockázatok mellett – azzal is számolniuk kell, hogy C-vitamin-tartalékaik hamarabb ürülnek, mint a nemdohányzóké. A megfázásos betegségben szenvedőknek a szakemberek a normálisan elegendő adag sokszorosát is javasolhatják időlegesen.

Miben található?

C-vitamint számos népszerű gyümölcs és zöldség tartalmaz nagy mennyiségben: egy éttermi adag brokkoliban pl. a napi ajánlott dózis több mint kétszerese található meg. Bőségesen tartalmaz még aszkorbinsavat a zöld- és a húsos pirospaprika, a kelbimbó, a spenót, a káposzta, a bogyós gyümölcsök; a citrusfélék (citrom, narancs stb.), illetve az egzotikusabb gyümölcsfélék közül a mangó, kivi, papaja, ananász. Természetesen a természetes vitaminforrás kiválasztásánál az is szempont, hogy a zöldség-gyümölcs minél kevesebbet utazzon, mielőtt az asztalunkra kerül, hiszen szállítás és tárolás közben az alapanyagok vitamintartalma jelentősen csökkenhet. A mi éghajlatunkon remek választás például egyebek mellett a csipkebogyó, vagyis a vadrózsa és a japán rózsa áltermése. E régi gyógynövényünk felhasználása változatos: készítenek belőle teát, bort, lekvárt illetve táplálék-kiegészítőket; forrázatának epe- és vesekő-megelőző hatást tulajdonítanak, a magjából sajtolt olaj hatásos az apróbb hegek, bőrbántalmak gyógyulásának gyorsítására. (Arckrémekhez, bőrápolókhoz a kozmetikai ipar is felhasználja alapanyagként, mivel csökkenti a hajszálerek sérülékenységét, és ilyen módon késlelteti a bőr öregedését.) Legfontosabb hatóanyaga a természetes C-vitamin, de tartalmaz ezen kívül A-, B1-, B2-, P- és K-vitamint is. Fontos tudni, hogy ha teát készítünk belőle, nem szabad forró vizet használni, mert a bogyók C-vitamintartalma kb. 50 ⁰C-nál magasabb hőmérsékleten tönkremegy. Éppen ezért a csipkebogyóból készült különböző termékek közül is azok a legértékesebbek, amelyek hideg eljárással készülnek.

P. B.

Gyógyhír Magazin