

Válaszol: Dr. Rostás László kardiológus, a kaposvári Apponyi Magánklinika szakértője
„Dosis sola facit venenum.” (A mennyiség teszi a mérget.) Paracelsus
Őseink valóban fogyasztották a szalonnát, de másképp éltek, többet mozogtak, gyalogoltak, fizikai munkát végeztek, és általában hetente csak egyszer ettek húst, az étrendjükben vegyszermentes zöldségek, gyümölcsök szerepeltek, sőt talán kevesebb napi stressz érte őket.
Mi is a szalonna? A házisertésnek az a zsírszövete, amely közvetlenül a bőr alá rakódik le. Nagy kalóriatartalmú élelmiszer, melynek többsége zsír, kevés fehérjetartalommal. 100 gramm szalonna energiamennyisége kb 720 kcal, a telített és egyszeresen telítetlen zsírsavak aránya közel azonos( 40-42%), de 8-9%-ban többszörösen telítetlen zsírsavat is tartalmaz. A károsító hatás a telített zsírsavaknak tulajdonítható. A zsír energiaforrás, és szükséges a zsírban oldodó vitaminok felszívódásához, valamint bizonyos hormonok működéséhez. A szalonna nem kevés koleszterint is tartalmaz (100mg/100g), amire szintén szüksége van a szervezetnek, egészséges egyénnek maximum napi 300 mg-ra.
Ehetünk e szalonnát? Mivel segíthetjük megelőzni a szív-és érrendszeri betegségek kialakulását? Az egészséges ember az egészséges táplálkozás során a változatos étrendre, vegyes táplálkozásra törekszik, melyben nincsenek tiltott táplálékok, de lehetnek kárt okozó mennyiségek. Ennek értelmében a mértékkel fogyasztott szalonna is beleférhet az étrendbe, de törekedni kell arrra, hogy a napi kalóriabevitel a szükséglelet ne haladja meg. Ennek 30%-át adhatja a zsír, többségében telítetlen zsírsavtartalommal. A nagyobb telített zsírsavtartalmú állati eredetű zsírok helyett növényi olajok, magvak (pl. dió) részesítendők előnyben. A zsíros húsokkal szemben a halak, a sovány húsok javasoltak elsősorban, nem feledkezve meg arról, hogy a húskészítmények, hentesáruk, mint a sonka, kolbász, szalámi is jelentős zsír- és koleszterintartalommal bírnak. Gyümölcs, sok friss zöldség, esetleg párolt változatban, szintén javasolható az étrendbe. Elsősorban a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyér kerüljön az asztalra. A napi ételadagot 4-5 alkalomra osszuk el, s lehetőleg mindig azonos időben étkezzünk. Ne feledkezzünk meg a rendszeres fizikai tréningről, mely közepes intenzitással legalább heti 2-2,5 órát tegyen ki.