Ahogy közismert, a diabétesz a glükóz feldolgozási zavarát jelenti. Két fajtája közül az 1-es típusút csak úgy lehet kezelni, ha a páciens szervezetébe inzulint juttatnak, például injekció formájában. Egy friss, lapzártánk előtt 2 héttel publikált vizsgálat eredményeiből viszont ismét az derül ki, nagyon nem mindegy, hogy ez miként történik.

A kutatást vezető dr. Laurence Hirsch nemcsak tudósként érintett a témában, hanem azért is, mert közel 60 éve maga is inzulininjekciókra szorul betegsége miatt. Dr. Hirsch és tizenkét munkatársa 42 országban több mint 13 ezer cukorbeteggel töltetett ki egy az inzulinbeadási szokásokkal kapcsolatos kérdőívet. Az eredményeket összegezve kiderült: a válaszadók közül sokan túl hosszú injekciós tűt használnak. Ez azért kockázatos, mert így az inzulin esetleg nem a bőr alatti zsírrétegbe kerül, hanem az izomszövetbe, ahonnan a hatóanyag a kelleténél gyorsabban szívódik fel. A megkérdezettek harmada pedig arról számolt be, hogy azon a testtájon, ahol rendszeresen beadják maguknak az életmentő készítményt, felszaporodott a testzsír. (Ezt a jelenséget szakszóval lipohipertrófiának hívják; az okozza, hogy az inzulin segíti a zsírszövetképződést.) Márpedig a lipohipertrófia nemcsak esztétikai problémát okoz, hanem az inzulin megfelelő felszívódását is akadályozza.

Ajánlások

Dr. Hirsch és munkatársai az eredményekre hivatkozva megfogalmaztak néhány ajánlást is: ebben azt javasolják, hogy a páciens minél gyakrabban változtassa az inzulin beadásának helyét.

A kutatók azt is megállapították: a lipohipertrófia kialakulásának kockázata akkor is magasabb lesz, ha a beteg nem elég gyakran cseréli le a szer beadásához használt tűt.

A kutatás ötlete egyébként egy tavaly, Olaszországban rendezett konferencián született meg, ahol ötvennégy országból gyűlt össze mintegy kétszáz diabétesz-szakértő, hogy megvitassák: hogyan érdemes adagolni az inzulint a páciensek minél jobb életminősége érdekében. És bár dr. Hirschék vizsgálata korábban is elfogadott nézeteket támaszt alá, a kérdést tudományosan még sosem tanulmányozták ilyen nagy számú betegen.

(A cikk eredetileg a Mayo Clinic Proceedings című szaklapban jelent meg. A diabétesszel foglalkozó cikkek angol nyelven itt olvashatók.)

Tények

Az IDF legutolsó Diabétesz Atlasza (7. kiadás) szerint világszerte minden 11 felnőttből egy szenved a betegségben; becsléseik szerint az arány 2040-re 10 százalékra nő. A betegségben minden 6. másodpercben meghal egy ember, ez évente 5 millió áldozatot jelent. Földünk teljes egészségügyi kiadásának 12%-a ezzel a betegséggel kapcsolatos. Európában jelenleg mintegy 60 millió embert érint a diabétesz, számuk a becslések szerint 2040-re több mint 70 millióra emelkedik.

Gyógyhír Magazin