

A magzathoz a méhlepényen keresztül jutnak el a tápanyagok és az oxigén, a terhességi toxémia esetében azonban a kicsi nem kapja meg a növekedéséhez szükséges anyagokat. Cikkünkben szakorvos segítségével határozzuk meg a toxémia jellemzőit, szűrés és megelőzési lehetőségeit, kialakulásának okait.
A tények:
Megijedni vagy cselekedni?
A magzathoz a méhlepényen keresztül jutnak el a tápanyagok és az oxigén, a terhességi toxémia esetében azonban – a méhlepény nem megfelelő beágyazódása miatt – a kicsi nem kapja meg a növekedéséhez szükséges anyagokat. A pre-eclampsia súlyos, akár életveszélyes komplikációkat okozhat az anyában, ami a terhesség befejezését, vagyis a szülés idő előtti megindítását teheti szükségessé.
Ez ijesztően hangzik, de szűréssel már már a várandósság korai szakaszában meglehetősen pontosan mutatható ki a toxémia előfordulásának valószínűsége. Amennyiben speciális, komplex vizsgálat magas kockázatot mutat, a kismama orvosa olyan kezeléssel tud készülni, amivel a várandósságot veszélyeztető tünetek késleltethetőek és a koraszülés megelőzhető. A terhességi toxémia-szűrés egy új módszer a várandósgondozásban és a vizsgálat pontossága mellett fontos, hogy az előre jelzett állapot kezelésére is hatékony módszert találjon az orvostudomány.
„Az első trimeszterben a Down-kór kiszűrésére alkalmazott kombinált-teszttel együtt végezhető el az a vizsgálat, amely során megbecsüljük a terhességi toxémia kockázatát is – mondja Dr. Tidrenczel Zsolt, a szűrést már alkalmazó Czeizel Intézet szakorvosa. – A szűrés képes a várandósság 12. hetében megállapítani, hogy az anyára és a magzatra veszélyes folyamat beindul-e a 28. héten. Szűréskor vizsgáljuk az anya életkorát, testsúlyát, vérnyomását, esetleges krónikus betegségeit és a vérből megállapítjuk a magzati fehérje koncentrációját. Mindemellett egy speciális ultrahang vizsgálattal figyeljük meg az anyaméh fő erén mért véráramlási adatokat. Az eljárással 96%-os hatékonysággal tudjuk előre jelezni a terhességi toxémia kialakulását.”
A toxémia többnyire enyhe lefolyású, de néhány esetben súlyos is lehet. A szűrés segít abban, hogy a magas kockázatú kismamákat azonosítsuk és egy egyszerű, alacsony dózisú aszpirin kezeléssel, és gyakoribb ellenőrző vizsgálatokkal a veszélyeztető állapot kialakulását késleltessük.
Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a terhességi toxémia leginkább azért okozott sokaknál nyugtalanságot már a családtervezés időszakában, mert eddig kevés volt az egyértelmű iránymutatás. A téma szakértői megközelítése és a szűrővizsgálatok egyre könnyebb elérhetősége remélhetőleg közelebb visz ahhoz a célhoz, hogy a veszélyeztetett kismamák minél előrehaladottabb terhességig jussanak el egészségesen, így csökkentve a koraszülés szövődményeinek kockázatát.