A nyers hívők szerint az ételben található hasznos anyagokat csakis  főzés nélkül juttathatjuk teljes értékűen a szervezetünkbe, így a sejtjeink több tápanyaghoz jutnak. A főzés valóban roncsolja a rostokat és a nyersanyagok sejtszerkezetét, de ezzel szabadítja fel a összetevők többségét. A főtt paradicsomból ötször annyi antioxidáns szabadul fel, mint a nyersből. Egy zöldséglevesben sokszorosa van annak a tápanyag- mennyiségnek, mint amennyi egy fazék nyers zöldségben. A nyers spenótból sem tudunk annyit kinyerni vasból, cinkből és más hasznos anyagokból, mint a párolt változatból.  

A nyers vegánok szerint a főzés elpusztítja a bevitt enzimeket, és ez igaz is. Csakhogy az emésztéshez szükséges enzimek nagyobbik részét a testünk termeli meg. Emellett tudjuk, hogy a gyomorba kerülve, az ételből származó enzimeket éppen a saját gyomorsavunk pusztítja el pillanatok alatt. 

A nyers ételekből jellemzően nem nyerünk B12 és D vitamint, szelént, cinket, vasat, omega-3 zsírsavakat. Ha valaki tartósan nyers zöldségen él, előbb utóbb hiánya lehet ezekből az elemekből. Ráadásul bizonyos mennyiségű cukorra szükségünk van. A fizikai erőnlét kalóriát igényel, a bevitt cukor többségét pedig az agyműködés használja fel. 

Szintén félreértés, hogy a nyers étel természetes. Az emberi történelem során a különböző civilizációk eltérő étrendje egyáltalán nem okozott eltérő élethosszt.  Nincs rá bizonyíték, hogy az ember és ősei, a tűz felfedezése óta valaha is nyers diétán éltek volna. A modern technológia – például a hűtőgép – nélkül ez nem is volt lehetséges. 

Melyek a nyers étkezés veszélyei?  

Ismert, hogy a tisztán nyers étrenden nevelkedő gyermekek kivétel nélkül neurológiai és növekedési problémákkal küzdenek, és a felnőtteknél is jelentkezhetnek kockázatok. A kelfélék, a káposzta és brokkoli nyers formájukban golyvaképző anyagokat tartalmaznak, amelyek gyengíthetik a pajzsmirigy működést.

A nyers zöldségfélék számos emésztésre alkalmatlan anyagot tartalmaznak. Ilyen a cellulóz, amelynek lebontásához még a kérődzőknek is külön elő-gyomorra van szükségük. A legtöbb növényi rostot legjobb esetben is csak részlegesen emésztjük meg. Ha valaki tartósan nyers ételeket fogyaszt, gyengítheti az emésztőrendszerét, melynek eredménye akár súlynövekedés, tápanyaghiány, allergia és immungyengeség is lehet. 

A nyers erő 

A nyers étel nagyon is egészséges. Csak azt kell elfogadnunk, hogy a nyers és a főtt ételeket kiegyensúlyozott mixként tegyük az étrendünk részéve. A gyümölcsök és zöldségek rendszeres fogyasztása nyersen nagyon is fontos a vitamin utánpótlás és más tápanyagok bevitele szempontjából, de a szív- és érrendszeri problémák megelőzésében is. Tanulmányok bizonyítják, hogy bizonyos antioxidánsok, vitaminok csak nyers táplálékból vihetők be. Szervezetünknek ezzel együtt is szüksége van a főtt ételre, hiszen több százezer év alatt ehhez alkalmazkodtunk. Ez pedig azt jelenti, hogy a nyers ételek előnyeit csak akkor élvezhetjük igazán, ha főtt élelmet is fogyasztunk.  

Még egyetlen diétáról sem bizonyosodott be, hogy önmagában képes egészséget adni. Ami viszont a hagyományos és modern orvoslással foglalkozó szakemberek szerint is a legfontosabb: a nyers étrend csak nagyon kevés embernek megoldás. Ha mégis ehhez ragaszkodnánk, ne spóroljunk az egészségünkön, és beszéljünk egy hozzáértő dietetikussal.

Mi az a nyers vegán étrend?

A nyers vegánizmus olyan növényi alapú étrend, amely teljesen kizárja az ételek hőkezelését. Ez azt jelenti, hogy semmilyen nyersanyagot nem melegítenek 40 Celsius foknál magasabb hőfokra. Az ételeket frissen fogyasztják, vagy alacsony hőfokú dehidratálással, esetleg fermentációval kezelik. Az étrend központi elve, hogy a hőkezelés csökkenti az étel tápanyagtartalmát, nehezíti az emésztést, sőt bizonyos esetekben méreganyagokat termel. A követők egy része nem is nyers és főtt, hanem „élő” és „halott” ételről beszél. Az étrendben hívők szerint a nyers étel tele van életenergiával. de ezt a spirituális hitből származó információt sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet.

Gyógyhír Magazin