Manapság a tudomány a vitaminoknak tucatnál több fajtáját különbözteti meg; majdnem valamennyiük közös jellemzője, hogy szervezetünk nem képes az előállításukra, így a táplálékunkkal kell ezeket magunkhoz vennünk. A kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás általában biztosítja a megfelelő vitaminmennyiséget, azt azonban szem előtt kell tartani: a nyersanyagok vitamintartalma önmagában még semmit nem garantál. Ugyanis a fogások elkészítés közben a vitaminok jelentős része elbomolhat. Két fő fajtájuk a zsírban és vízben oldódó vitaminok. Utóbbiaknak tizede-fele is megsemmisülhet hőkezelés hatására.

A vízben oldódó vitaminok közé tartozik például a C-vitamin, más néven aszkorbinsav is. Utóbbi elnevezésben egyik ismert hiánybetegsége, a skorbut neve rejlik: ez olyan embercsoportoknál (régi időkben például a hónapokig úton lévő tengerészeknél) fordul elő, akiknek étrendjéből tartósan hiányzik a friss zöldség és gyümölcs. A skorbut tünetei közé tartozik, hogy a betegek kötőszövetei rosszul funkcionálnak, ami megnehezíti a sebgyógyulást. Ezen kívül a pácienseknél a bőrfelület, valamint az íny spontán vérzése jelentkezhet, illetve az érintettek általános fáradtságról, gyengeségről számolhatnak be. 

A C-vitamin kedvező élettani hatásait szinte lehetetlen felsorolni; most csak annyit emelünk ki, hogy nélkülözhetetlen a kötőszövetek fő proteinje, a kollagén előállításához, továbbá alapvető fontosságú az inak, artériák, izmok, csontok és a bőr karbantartásához. A fentieken túl erősíti az immunrendszert, segíti a kórokozók elleni védekezésben fontos szerepet betöltő, úgynevezett T-sejtek normális működését. Népszerű forrásainak számítanak a citrom, narancs és grépfrút, a zöldségek közül a paprika vagy a kelbimbó; a főzelékfélék közül magas C-vitamin-tartalmú a spenót, illetve a különböző káposzták. 

A vitaminok közül a zsírban oldódó változatok közé tartozik a D-vitamin; az elnevezés igazából két eltérő kémiai felépítésű, ám ugyanolyan biológiai hatást kifejtő vegyületet takar. Erősebb hatású változata, a kolekarciferol (D3-vitamin) a bőrben képződik a napfényben lévő UV-B sugárzás hatására. (Itt fontos megjegyezni, hogy a szoláriumban nagyrészt UV-A sugarak érik a vendégeket, illetve hogy az üveg nem ereszti ár az UV-fényt. Így sem a szolárium, sem az üvegen keresztül a bőrünket érő napsugár nem segíti a D-vitamin képződését.) Szélsőséges hiánybetegsége, a gyermekeknél csontfejlődési rendellenességet okozó angolkór a fejlett világban ritka; ugyanakkor a fontos vegyület szintje alacsony lehet időseknél, vese- és májproblémákkal küzdőknél, bizonyos gyógyszereket (pl. rohamoldókat) szedőknél stb. Az alacsony D-vitaminszint pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja egyes betegségek, így a szklerózis multiplex vagy a cukorbetegség lefolyását.

A tél vége felé alapbetegségek híján is sokan tapasztalják magukon, hogy fáradékonyak, a szokottnál stresszesebbnek érzik az életüket, esetleg fogászati problémákkal, például ínyvérzéssel kell szembenézniük. Ilyen esetekben érdemes figyelembe venni annak lehetőségét, hogy a tünetek mögött a két létfontosságú vegyület, a C- és a D-vitamin elégtelen bevitele áll. Ezek rendszeres szedése jó gondolat lehet olyankor, amikor természetes vitaminforrás nem áll rendelkezésre elfogadható áron és minőségben, illetve az időjárás sem csábít a szabadba. Ugyanakkor ha tüneteink az étrendkiegészítők szedésétől sem múlnak el, mindenképp érdemes szakértőhöz fordulni panaszainkkal. S. J.

Gyógyhír Magazin