

Gyakran halljuk ezt a mondatot válaszként, amikor azt kérdezzük ismerőseinktől, miért bajlódnak a kertészkedéssel. Sok igazság van abban, hogy az általunk megtermelt zöldségeknél nemigen van egészségesebb. Persze fontos, hogy megfelelő ismereteink legyenek ehhez, hogy a végeredmény valóban szép és egészséges termés legyen. Ne is fogjunk bele olyan növény termesztésébe, amely túlságosan érzékeny, és komoly szakértelmet kíván. Még szerencse, hogy jó néhány olyan zöldségünk van , amelyeket hamar „megtanulunk és hazaszelídítünk”.
Mire ügyeljünk különösen?
Elsősorban az adott növény számára kedvező fény- és vízellátás mellett a talaj minőségére. Kutatások szerint Európában jelenleg 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy épül vagy helyreáll (azaz 17 kg termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kg újraéled). A növénytermesztés, a kertészet korábbi gyakorlatában többnyire kétféle tápanyag visszapótlási eljárást alkalmaztak: az istállótrágyát, illetve a műtrágyát. Az előbbi nemcsak a talajok tápanyagszintjét növeli, hanem a benne lévő élő mikrobák tevékenységének áldásos hatása miatt a termőréteg szerkezetét, vízháztartását, „egészségi” állapotát is javítja.
Azonban az állatállomány csökkenésével és az állattartás nagyüzemivé válásával a hobbikertészek egyre nehezebben jutnak a talajt éltető szerves trágyákhoz.
Erre nyújt megoldást az utóbbi évtizedben megjelent biológiai hatóanyag-tartalmú készítmények használata. Ezek a termékek olyan élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, melyek a káros folyamatokat fordítják vissza. Egyes mikrobák csak tápanyagot szolgáltatnak a növényeknek, mások viszont olyan környezetet teremtenek a káros mikroorganizmus fajok számára, mellyel lecsökken a számuk, így a növényekre gyakorolt káros hatásuk is. Ezzel kevesebb szintetikus kemikáliát kell felhasználni a kiskertben, tehát csökken az általunk és családunk által elfogyasztott zöldségek, gyümölcsök növényvédőszer-maradék tartalma.
V. K.