A jogi szempontból fenyegetőző fellépés valamivel gyakoribb a szakorvosok (17%) körében, mint a háziorvosok esetében (10%), és az életkor emelkedésével is jelentősen csökken azon orvosok aránya, akik ilyen jellegű tapasztalatokról számolnak be. (Míg az 1976 előtt végzett orvosok 26%-át soha nem érte atrocitás ebből a szempontból, addig a legfiatalabb, 1995 után végzett korosztály mindössze 7%-a mondhatja el magáról ugyanezt.)
Az orvosok 12%-a említette, hogy bántalmazta már őt fizikailag is betege, és összességében további közel 30%-uk hallott ilyen esetről saját környezetében. Elsősorban a férfiak, szakterület alapján pedig a szakorvosok körében jóval gyakoribb a tettlegesség előfordulása, míg az életkor emelkedésével jelentősen csökken az inzultusról beszámoló doktorok aránya.

Véleménykülönbségek az orvos-betegjog témakörében
A témával kapcsolatban vizsgált attitűd állításokból kiderül, több ponton is jelentős véleménykülönbség mérhető a lakosság és az orvosok között. A doktorok 86%-a érzi úgy, jogi értelemben az orvosok helyzete teljesen kiszolgáltatott, míg ezzel a laikusok mindössze 35%-a értet egyet. Hasonlóan másképpen látják a helyzetet abban is, hogy a jogi következményektől való félelem mennyire árnyékolja be egy orvos szakmai munkáját: a praktizálók 69%-a szerint ugyanis ez valóban így van, míg a lakosság csupán 38%-a osztja ezt a véleményt.
Döntően a szakma érzi magáénak azt az állítást, miszerint a bíróságok elfogultak az orvosokkal szemben, a betegek irányában, másik oldalról pedig főként a lakosság állítja: az orvosi hiba tabunak számít a szakma körében.
Jellemzően a doktorok, de magas arányban a laikusok is egyet értenek azzal, hogy az egészségügyben a jogi kérdések szerepe biztosan fel fog értékelődni a jövőben, illetve az orvosi hibák kezelésének, kommunikációjának nincs kultúrája Magyarországon.

A kutatásról
A felmérések online kérdőíves módszerrel készültek 2013 augusztusában, az orvosok esetében 596, a lakosság körében pedig 889 kitöltővel. A minták demográfiai és egyéb szempontok szerinti összetétele vegyes, nem reprezentálják az orvostársadalmat illetve a felnőtt lakosságot, ugyanakkor a minták mérete kellően nagy ahhoz, hogy a témával kapcsolatos attitűdökről, véleményekről általános képet kapjunk.

Gyógyhír Magazin