

Sok esetben egy gyógyszer májkárosító hatása sok évvel a forgalomba hozatal után derül csak ki… Miért? Tudnunk kell, hogy a forgalomba hozatal idején általában maximum néhány ezer személy, beteg kapta a gyógyszert – egyáltalán nem biztos, hogy rajtuk jelentkezik a májkárosító hatás, ha annak gyakorisága pl. 1: 10.000. (Ezért is nagyon fontos a gyógyszerek forgalomba hozatal utáni nyomon követése, figyelése, a mellékhatás-bejelentés stb.)
Mi befolyásolhatja a májkárosító hatást?
- a beteg életkora
- rassz, népcsoport
- nem
- tápláltsági állapot
- fennálló májbetegség
- a vese állapota
- terhesség megléte
- a gyógyszer dózisa, a szedés tartama
- gyógyszerkölcsönhatások (ld. fentebb is)
Nemvárt (adverz) gyógyszerhatások
Alapjában kétfélék lehetnek, farmakológiai, tehát gyógyszer-eredetűek, és idioszinkráziásak (erre tulajdonképpen nincsen magyarázat).A nemvárt, toxikus reakciókért 80%-ban az első típus a felelős. Itt lényegében arról van szó, hogy egy gyógyszer károsítja a májat, pl. közvetlenül a máj szövetét, vagy gátolja a lebontó folyamatot. Lehet méreg (toxin) is, nemcsak gyógyszer természetesen. Jellemző, hogy meghatározható egy „görbe”, vagyis nagyobb dózis (akár gyógyszer, akár toxin) nagyobb mértékű májkárosodást okoz.
A 2. típus esetén viszont semmilyen támpont nincsen, tehát a károsodás mértéke egyáltalán nem függ attól, mekkora volt a dózis… Ezért is történik az, ha pl. egy gyógyszerről beigazolódik, hogy idioszinkráziás reakciót okoz, azt kivonják a forgalomból. (pl. troglitazon, trovafloxacin esetében).
Mi károsodhat a májban?
• A májsejtek
• Kolesztázis alakul ki (epe-elfolyás akadályozott)
• Vegyes károsodás e két tényező alapján
Milyen betegségeket okozhat mindez a májban?
• Szöveti elhalást (nekrózis)
• Gyógyszer keltette májgyulladást (hepatitisz)
• Epeúti elfolyás gátlását
• Zsíros májelfajulást
• A máj ereinek károsodását
• Daganatképződést a májban
• A májtoxicitást nem könnyű utolérni, diagnosztizálni, épp azért mert a szerek egy részénél fellépő idioszinkráziás reakció semmilyen szabályszerűséget nem mutat.
Mit lehet tenni, ha májtoxicitást észleltek?
• A legtöbb eset azonban szerencsésebb: ha a gyógyszer adását a jelek észlelésekor abbahagyják, a májfunkció visszatér normál állapotába. Elképzelhető, hogy támogató kezelés is szükséges ehhez. A legsúlyosabb esetben (fulmináns májnekrózis) májátültetés is szükségessé válhat. Jellemző jel, ha a szérum-bilirubin több, mint 2x-ére emelkedik, és a májenzimek értéke is magasabb, ebben az esetben a gyógyszerszedést azonnal le kell állítani.
Néhány példa a gyakorlatból
• Paracetamol – csak túladagolás esetén léphet fel májtoxicitás.
• NSAID-ok – a közismert nem szteroid gyulladásgátlók közül a fenilbutazon (belsőleges alkalmazása) váltott ki hosszú távon zsíros májelfajulást (nálunk csak helyi kezelésre alkalmazott készítmény van forgalomban).
• INH – régóta közismert szer a tbc kezelésében, emelheti a májenzimek szintjét.
• Gombafajok – közismert pl. az amanita fajok, a galócák erős májtoxikus hatása.
• Ipari mérgek – arzén, széntetraklorid, vinilklorid, mind ismert májmérgek.
Májvédő hatású szerek
• Vannak természetesen „ellentétes hatású”, azaz hepato-protektív szerek is, sajnos nem túl sok, amely hatásos lenne.
• A legfontosabb a szilibinin (silybinin), amely a máriatövis http://www.egeszsegkalauz.hu/gyogynovenyek/gyogynovenyek-a-mariatovis-107621.html (Silybum marianum) növényből származó vegyület. Védi a májsejteket a méreganyagokkal szemben. Ez lényegében sejt- és biokémiai enzim-szintű védelmet jelent.
Szerző: dr. Székely Gábor
Forrás: Egészségkalauz
Felhasznált linkek:
http://www.egeszsegkalauz.hu/maj-es-epebetegsegek/
http://www.egeszsegkalauz.hu/gyogynovenyek/gyogynovenyek-a-mariatovis-107621.html